Erdély – Sok van, mi csodálatos, de ez a hely gyönyörű. Életemben először jártam ősi magyar földön. Gyermeki kíváncsisággal néztem a busz ablakán keresztül a tájat, amerre mentünk. Erdély, amiről annyit hallottam már itt van előttem. Mintha a világ végére érkeztünk volna, olyan sokáig tartott az út busszal és még mindig magyarul beszélnek. Elképesztő! Szakmai úton Erdélyben, II. Székelyföldi Gyógynövénynapok.

Királyhágónál a két doktornővel, akikkel együtt dolgozok. A bal oldali Gabi, együtt nyitottuk meg a természetgyógyász rendelőnket, a jobb oldalamon Kriszta, akivel az Életmód Völgykatlan tábort álmodtuk meg.

A tájat szemlélve olyan, mintha szívem táplálékot kapna.

Szakmai útra indultunk Csíksomlyóra, ami a II. Székelyföldi Gyógynövénynappal kezdődött. Szállásunk a Szent Ferenc Otthonban volt (Böjte Csaba szerzetes alapítványi otthonainak egyike), mely helyszínéül szolgált a II. Székelyföldi Gyógynövénynap rendezvénynek. A rendezvényen Gyuri bácsi, a bükki füvesember  is ott volt előadást tartani. Szerintem itt kikapcsolódott, megpihent, jól érezte magát, látszott, hogy Böjte Csaba nem egy futó ismeretség és még humora is van.

Az otthonban árva, félárva vagy nehéz sorsú gyerekek laknak, akik esélyt kapnak az életre. Felnőtt felügyelőjük, nevelőjük Zsóka, aki egy hadsereget is képes lenne rendben tartani, olyan karakán. Szakmáját tekintve, ha jól emlékszem nem is állok messze a megállapítástól. Az otthon kertjében megnőnek azok a gyógynövények, melyekből eladásra szánt teákat, virágvizeket készítenek. Megtanulják gondozni az állatokat, ételt készíteni, rendezvényeken házigazdaként sürögni, forogni, megtanulnak színpadon közönség elé kilépni, életben maradni saját lábon.

A szállásunktól alig pár lépésre volt a borvíz forrás és a barátok feredője. A lakosság „szekérszámra” hord mindennapos vizük fogyasztására, hordtuk hát mi is és azt ittuk abban az öt napban, amíg ott voltunk.

A forrás vizét a csíksomlyói barátok medencébe fogták és magánfürdőt alakítottak ki maguknak. Imets Fülöp Jákó szerint a szerzetesek a fürdőt „lábvontatásra használták”, mivel annak vize csúzos bántalmak ellen igen hatásos volt. (wikipédia) A borvíz forráshoz kialakított fürdő 10 fokot sem éri el. Még jó, h kánikula volt. Ennek ellenére kegyetlen hideg, de tíz perc után már nem éreztem kellemetlennek. Addigra lefagyott a lábam s a fájdalomtól már minden mindegy volt. Aztán a fájdalom is elmúlt, egész jól bírtam. Belemerülni azért nem tudnék úgy, mint a helybéli fiúk.

A II. Székelyföldi Gyógynövénynapok alkalmából több családi gazdaság nyílt napot tartott, elmehettünk szétnézni a kertekbe megnézni ők miből és milyen teákat készítenek. Így jutottunk el Csíki Emeséhez Szentábrahámba. Mesebeli házikó hatalmas diófával és szép, gondozott kerttel. Megmutatott és elmondott mindent miután nevetve túllépett azon zavarán, hogy Gyuri bácsi, a bükki füvesember velünk sétált a kertben, aki ezúttal ugyanolyan résztvevője volt a kertlátogatásnak, mint mi.

Emese álma tulajdonképpen holland férje álma volt, aki sajnos meghalt. Sírja a kertben van, hogy a lelke ott legyen velük és segítse őket az álom ébrentartásában. Emese félve, hozzá nem értően folytatta a megkezdett utat, melyen haladva sok segítőre akadt. Nagyon finom teakeverékeket készítenek, nekem a Székelyföld Táltos teája ízlik a legjobban.

Következő kertlátogatásunk helyszíne Csíkkarcfalván Maczalik Ernő erdélyi gyógynövényszakértő, biológus családi gazdasága volt. Feleségével gondozzák a kerteket a ház körül és a falu határában. Ami itt megérintett, az az odaadás, a megengedés volt. „Fogd meg, vedd el, vidd el, nekem van bőven. Csak arra figyelj, hogy úgy vedd el, kárt ne okozz vele.” Neki álltunk hát izsópot, mentát, borsikafüvet, körömvirágot úgy kiszedni, hogy itthon el tudjuk ültetni.

A harmadik kert Orotván volt, a Halasági Csibiék tündérkertje. Fenyvesek között, távol a civilizációtól. Lakói fiatalok, szabadok, talán kicsit bolondok. 

Az itt gyűjtött növények nem szennyezettek az tuti. Én a tündérkert teájukat vásároltam meg, amibe a legtöbb gyógynövényt keverték bele. Borsmenta, cickafark, citromfű, csalán, diófalevél, fekete áfonya, kakukkfű, kamilla, körömvirág, mogyorófalevél, orbáncfű, pásztortáska, piros lóhere, rózsaszirom, zsurló.

Életem legfinomabb limonádéja: fodormenta, borsmenta, izsóp, zsálya, citromfű pici vízzel összeturmixolni, hagyni ázni kb. egy órát, majd szűrni, vízzel higítani, pici citromlével ízesíteni, hogy mégis limonádé legyen.

Alig akartunk innen hazaindulni. Amikor jól érzed magad valahol, nehéz onnan eljönni és már ott fogadkozol, hogy jövőre újra és aztán újra, de ide mindenképp vissza. Most is ez történt. Megfogadtuk, hogy jövőre nem pár órára, hanem egy teljes napra eljövünk ide töltődni.

Véget ért az erdélyi öt napos szakmai utazásunk. Haza indultunk. A buszon az új ismeretségek beszélgettek, élmények mesélése hallatszott minden ülőhelyről, mintha nem együtt éltük volna át őket.

Minden étkezés előtt és végén két lány az otthonból áldást mondott. Ezzel az áldással és énekkel  fejezem be én is a mondandóm. Nem vagyok hívő, de ez nagyon szép volt.

„Áldjon meg Téged az Úr és őrizzen meg Ő!…Fordítsa Tereád az Úr az ő orcáját! Adjon Tenéked békességet és hozza el az Ő országát!”

Szent Ferenc otthon (Csíksomlyó) diáklányainak asztali áldása és éneke