Gyógynövényes füstölők készítése házilag
Nekem ez nagy kedvenc, amit főleg nyári estéken nagyon szeretek.
A gyógynövényekkel történő füstölés igen régi időkre nyúlik vissza a magyar népi gyógyításban, de más kultúrákban is találkozhatunk vele. Ha szoktál nézni indiános filmeket, akkor bizonyára láttad ott is, nem hagyják ki, mert nagyon jellemző volt a füstölők használata.
Nem kell nekünk az indiánokig menni, a magyar ősi kultúra sem nélkülözte használatát. A Tudós ember, a Javas ember, a Füves olyan emberek voltak, akik értettek a gyógynövényekkel való gyógyí
táshoz. A növényekből teát, pakolásokat, borogatásokat készítettek. A gyógyításhoz, „varázsláshoz” kiegészítésként mondókákat, imákat mondtak, füstölőszereket készítettek és használtak, figyelembe vették a csillagok járását, a Hold változásait és olyan energiákat érzékeltek, amit az akkori hétköznapi ember, ugyanúgy, mint a mai, nem érzékelt.
Érdekességként leírom, mert nem biztos, hogy tudod, hogy a különböző titulusok mit jelentettek az ősi magyarságban:
GARABONCIÁS, az első tanuló fokozat, a kisinas. SÁMÁN, aki már valamit tud, utazik, elmegy a beteghez, elvégzi a kisebb eseteket. A TÁLTOS már nem tanul, hanem tanít. Ő nem jár a beteghez, hanem odahívja az erőket, a segítőket, a betegséget okozókat. Ő csak a súlyosabb esetekben lép közbe, mert nem tud minden esetben ott lenni, ahol baj van.
Ma újra előtérbe került és széles választékát lehet kapni a füstölőszereknek, füstölőpálcáknak különböző szaküzletekben, a füstöléshez szükséges eszközökkel együtt. Ebben bejegyzésben a füstölőszerek készítéséről lesz szó, mert nincs ebben semmi varázslás, mi magunk is el tudjuk készíteni a saját használatú mágikus külső, belső takarítónkat.
A füstöt, mint gyógymódot vagy belélegzik, vagy a pácienst körbefüstölik. Régen a mészégetők a martilapu levelét összetekerték, kiszárították, és mint szivarkát elszívták, mert a tüdőben lerakódó apró mészporokat, amit a légzéssel nem tudtak kimobilizálni, a martilapu füstje szépen felszínre hozta.
Használhatjuk tértisztításra is, mert a növények füstje összeszedi a levegőben lévő élő baktériumokat, vírusokat, gombákat, úgymond fertőtlenít. Hogy ne maradjon a szobában, az ablakot ki kell nyitni, hogy a füsttel a kórokozók el tudjanak távozni. A sarkokra különös figyelmet fordítsunk, mert képesek oda betömörülni és megbújni.
Saját tapasztalatból tudom, hogy amikor szúnyog van, de kint kell lennem a kertben, mert még locsolnom kell, vagy társaság van és jó a hangulat, akkor meggyújtok egy füstölő köteget, vagy elégetek néhány gyógynövényt és a szúnyogok eltűnnek. Amikor locsolok, kicsit nevetségesnek tűnhetek távolról, hogy kezemben a slag, közben a füstölő köteggel hadonászok a másik kezemmel, viszont nem csípnek a szúnyogok és a többi kit érdekel. 🙂
Múlt évben a lakásban egyszer csak megjelentek a molylepkék. Hogy honnan, honnan nem, nem tudom. Átnéztem minden zegzugot, hogy hol rejthetek olyan dolgot, amit ők szeretnek, de nem találtam. 
Átcsomagoltam minden lisztet, száraz hüvelyeseket, rizst, a szekrényekben átnéztem a ruhákat, de semmi. Úgyhogy gondoltam egyet és az étkező asztalára tettem a füstöléshez szükséges üveget, melynek az az érdekessége, hogy a formája ugyanúgy az aranymetszés arányait veszi figyelembe, ahogy tettük ezt mi is a teakeverés művészeténél. Emlékszel arra a bejegyzésre?
Ez az üveg egy szájjal fújt, áttetsző üvegkürtő, melynek a tetején egy üvegmécses helyezkedik el és ennek a mécsesnek az alján az élet virága szimbólum található. Ide került a füstölőkeverék. Nagyon szép, nagyon elegáns, és amiért nagyon tetszik nekem, hogy ha beleteszem a szárított gyógynövényeket, akkor nem megégnek, hanem elegáns, diszkrét füst száll fel és terjed szét a lakásban. Persze nem csak ilyet lehet használni, bátran lehet keresgélni, hogy neked melyik tetszik a legjobban, nagyon jók léteznek. Nekem beltéren ez vált be, de van másfajta is, amit inkább kültéren használok.
Vissza a molylepkékhez, mert a lényeg, hogy a füst hatására eltűntek a molylepkék. Varázslat! 🙂
Nyáron tehát kint használom, télen pedig bent is. Főleg akkor vetem be, amikor jönnek-mennek a járványok. A boltban sok ember megfordul és vagy tud róla, vagy nem, vagy nem is érdekli, hogy mit hoz nekem (vírus 🙂 ), ezért a füstölőtartó mindig kéznél van. Aktuálisan a megfelelő növényekből keveréket készítek és elfüstölöm, kitisztítom vele a teret a boltban és az otthonomban is. Amikor a királyi időszak minket sem kímélt, az egyik bevetett módszer a gyógyulás felé a füstölők használata volt. Szelíden, nem égetve, a finom illat nagyon kellemesen hatott.
Nézzük, hogyan készítsünk mi magunk szárított gyógynövényekből házi füstölőkeveréket tértisztításra.
Amikor olvasod ezt a bejegyzést, már nem biztos, hogy olyan időszak van, amikor frissen tudunk gyűjteni füstölésre alkalmas növényeket, virágokat. Viszont lesz
még nyár, ezért megmutatom, hogyan készíts gyógynövényköteget füstölésre. Azok a növények a legalkalmasabbak, amelyeknek illóolaj-tartalmuk van, hiszen ebben lesz a gyógyító erő.
Mire lesz szükség?
Illatos növényekre, spárgára és egy ollóra
Határozzuk el, hogy milyen hosszú köteget szeretnénk készíteni, mekkorák a rendelkezésre álló növényeink. 10 cm-től ne legyen kisebb és 25 cm-nél nem szükséges nagyobb. Válaszd ki a legnagyobb növényedet, ez megadja majd a füstölőköteged hosszát és erre építjük fel a többi növényt. Talán célszerű, ha először minden növény egyforma hosszú, könnyebb dolgozni vele. Összefogod, mint egy csokrot és egy natúr spárgával, ne mű valamivel, összekötöd. Majd szépen egyenletesen felfelé tekerd körbe a kötegen úgy, hogy ne legyen túl laza, de túl szoros sem. Ha elértél a tetejéhez, indítsd vissza a spárgádat és haladj szép spirálban vissza és a végén kösd el a spárgát. Én szoktam hagyni egy hosszabb szálat indításkor, hogy amikor a spárga visszaérkezik, a kezdő szálat és a végét össze tudjam kötni. Miután ezzel készen vagyunk, naptól mentes, azaz árnyékos, de levegőtől jártas helyen hagyjuk kiszáradni. Nekem a terasz ablaka árnyékban van mindig, ezért oda szoktam tenni.
Milyen növények lehetnek? Rozmaring, levendula, kakukkfű, izsóp, rózsa, szalmagyopár, szurokfű, majoranna, kamilla, cickafark, és még számos másik. Ha nincsenek gyógynövényeid a kertben, vagy nincs lehetőséged gyűjteni, vagy pont nem nyár van, akkor sincs semmi veszve, mert szárított növényekből is remek keverékeket készíthetünk el. A paletta széles.
Ami fontos, hogy a szárazanyag mellett legyen valamilyen gyantaféle, hogy a növény szépen füstöljön és ne égjen. Ha nem gyanta, akkor lehet nyers propolisz is, vagy én például a cseresznyefámon találtam gyantát és azt kértem meg, hogy adja nekem. Ha könnyen adja, akkor jó, ha ragaszkodik hozzá, akkor ne bántsd.
A száraz levelek, virágok, ha nagyobb méretűek, akkor törd össze apró darabokra, ha pedig eleve törtek, akkor jó. Nálam inkább tört gyógynövények találhatóak a boltban, mert ebből könnyebb keverékeket készíteni.
Milyen növényeket használhatunk még a fentieken kívül? Babérlevél, boróka, fenyő, zsálya (a fehér zsálya szuper, csak nálunk nem él meg, az itthoni orvosi zsálya is tökéletes), narancshéj, citromhéj, rózsaszirom, mentafélék, citromfű…
Gyantához könnyen hozzá lehet jutni olyan webshopokban, üzletekben, ahol füstölőket árulnak, és persze vannak előre elkészített keverékek ajánlásokkal, hogy mikor melyiket használd. De van abban valami varázslat és egy sokkal nagyobb erő, amikor mi magunknak készítjük el a saját teánkat, füstölőnket, gyógynövényes smoothie-nkat. Étterembe is elmehetünk ebédelni, de az otthon készült kaja sokkal finomabb.