A megfelelő időtartamú és mélységű álom létfontosságú és a teljes testi, lelki és szellemi teljesítőképesség előfeltétele.
A kialvatlanság mindig hat az életfunkciókra és a teljesítményre.
A természetes élet során az alvás és ébrenlét szoros kapcsolatban áll a napszakok váltakozásaival (természetes alvás).
A sötétedés elősegíti a napi feszültségek fokozatos feloldását és előkészíti az alvást. Amikor az ember éjjel kikapcsolja a villanyt, hogy a „nappaltól” elszakadjon, hiányzik számára a sötétedés feszültségoldó hatása, ezért nehezen tud elaludni. A modern élettel járó ingerek, különösen a mesterséges megvilágítás, a sötétedés említett hatását közömbösíti.
A napi feszültségek feloldásának helyére új ingerek lépnek, különösen a feszültséggel járó szórakozási formák.
A ma oly gyakori álmatlanság civilizációs ártalom, a természetes életmódtól való eltérés következménye.
A természetes alvás helyére a mesterséges, altatószerekkel előidézett alvás lépett.
Az altatók olyan narkotikus szerek, amelyekkel az alvás kedvező fázisa idézhető elő, anélkül, hogy a narkotikumok okozta káros mellékhatások jelentkeznének. A narkotikus alvás mesterséges és nem egyenrangú a pihenést, regenerálódást nyújtó természetes alvással. Nem frissít fel, és az álmatlanságban szenvedő számára azt az egyetlen megnyugvást adja, hogy tud aludni.