Gyógynövények

Gyógynövények 2018-04-20T12:55:50+00:00

Gyógyszeres terápia mellett gyógynövények csak akkor alkalmazhatók, ha biztosak vagyunk abban, hogy a létrejövő kölcsönhatások nem károsítják az egészséget. Az orvosnak mindig tudnia kell arról, ha a beteg gyógynövényeket használ!

A gyógynövények nagy mennyiségű olyan természetes anyagot tartalmaznak, amely megváltoztatja a test kémiai összetételét, így járul hozzá a természetes egészségi állapot helyreállításához. A gyógynövények olyan kombinációban tartalmazzák a természetes hatóanyagokat, amely a leghatékonyabban, a lehető legkevesebb mellékhatással képesek helyreállítani a test megbomlott egyensúlyát.

A fitoterápiában használt legtöbb gyógynövény veszélytelen, nem mérgező. Hiba lenne azonban ártalmatlannak tekinteni.

Áldott korban leginkább arra kell figyelni, hogy olyan gyógynövényeket, melyek alhasi vérbőséget okozhatnak, ezáltal vetélést, ne fogyasszanak.

Gyermekek esetében két éves koráig semmilyen gyógynövényt ne használjunk, keverékben pedig egyáltalán, mert ha allergiás bármely összetevőjére, nem tudjuk, hogy melyikre. Az egyik legfontosabb kiválasztó szervünk a vese, 7 éves korunkra éri el fejlettségi fokát. Feleslegesen nem szabad terhelni, ezért a gyógynövények egyszeri adagja is csak töredéke lehet a felnőtt adagnak. A teát nem készíthetjük úgy el, mint a felnőttnek. Felnőttkori allergiás betegségeket idézhetünk elő felelőtlen használattal. Azoknál a babáknál, akik anyatejesek, inkább az anyuka igya meg a teát és az majd az anyatejjel bejut a gyermek szervezetébe is.

Idővel, ahogy egyre öregszünk, lassulnak az anyagcsere folyamatok, így a gyógynövény használatát ekkor már ennek figyelembevételével kell meghatározni. Gyógyszereket szedhetünk, amelyek kölcsönhatásba lépnek a gyógynövények hatóanyagaival és vagy felfokozzák, vagy elnyomják egymás hatását, vagy épp felhalmozódnak a szervezetben. Körültekintést igényel minden esetben.

  • cickafark – vérzéscsillapító, étvágyjavító, enyhe vérnyomáscsökkentő, gyulladáscsökkentő, gyomor és bélpanaszok esetén +borsmenta, kamilla. Latin neve Achillea Millefolium J A görög mitológiában Achilles trójai hős is a cickafark nedvével gyógyította sebesülését. A kamillához hasonló illóolajakat tartalmaz, így segíti a sebgyógyulást és enyhíti az emésztési panaszokat. A szárított virágos hajtását használjuk étvágy- és emésztésserkentőként ,emésztőszervi gyulladások és görcsök esetén. Érzékeny bőrűeknél a növénnyel való érintkezés viszkető bőrkiütést okozhat. Magjai együtt tartalmazza a vasat és a rezet!

  • csalánfélék – vizelethajtó, vértisztító, vérnyomáscsökkentő.. Régi füveskönyvek többnyire vízkór ellen ajánlják.  A népi gyógyászatban később reuma és köszvény elleni szerként, bénulásokra és bőrbetegségekre ajánlották.  A modern gyógyászatban a gyulladt alsó húgyvezeték átmosására ajánlják. ödéma szív- és vesebetegségek esetén használata óvatosságot igényel! Levelében és a virágban: klorofill festékanyag, BUCKA vitaminok, kovasav,  glükokinin, ásványi anyagok (Vas, Réz, Cink), cseranyag

  • kéküstökű csormolya – parazita növény, enyhén mérgező. Népi neve: tátosvirág. a tátogatófélékhez tartoznak, és a teljesen élősködő szádorgók atyafiságába tartoznak. A csormolyák enyhén mérgezőek, de feltűnő “riasztószíneik” miatt nem is legelik le őket az állatok. Ha magjuk a búza közé keveredik, feketére színezik a kenyeret. Szárítva maga a növény is megfeketedik. Csormolya van kéküstökű, taréjos, szakállas. A kéküstökű csormolya murvalevelei valójában lilák, virágai sárgás-narancs színűek. A murvalevelek néha fehérek.. Népi neve tátosvirág. Magjai hangyabábokhoz hasonlítanak: a megtévesztett hangyák, miközben széthurcolják és “biztonságba helyezik” ezeket a “bábokat”, ezzel voltaképp elvetik a növény magvait.

  • kígyószisz (terjőke) – bélfertőzés, vérnyomáscsökkentő, A virágból kiálló hasadt csúcsú bibéje kígyónyelvre hasonlít ezért a középkorban kígyómarásra is használták, magyar neve is utal erre. A népi gyógyászatban szárított gyökerét nyavalyatörésre (epilepszia) és nehezen gyógyuló sebek kezelésére javallták.  A modern gyógyászatban a herba jelenti a drogot és bélfertőzés, bélhurut ellen fogyasztják. Vérnyomáscsökkentő hatása is ismert. Külsőleg lábszárfekély borogatására használják. Halimbai füveskönyv szerint vértisztító és tejszaporító hatása is van. Fiatal hajtását ételként is el lehet készíteni.

  • kövirózsa – A magyar aloe vera. Régen villámhárítónak tartották és Jupiter istennek áldozták, ezért például Nagy Károly idejében kötelező volt a háztetőkre kövirózsát ültetni. Emellett úgy tartották véd a boszorkányság ellen is. Friss nedve hűsíti az égési sebeket, szúnyogcsípéseket, bőrsérüléseket. Talán ezért is lehetett a tűz, a villám ( – mint fájdalom, ami belenyilall a testbe – ) hűsítésére szolgáló növény. Használjuk légcsőhurut, láz, vizenyő, epilepszia, bélféreg, daganat kezelésére. Külsőleg: rovarcsípés, fülgyulladás, övsömör, fájdalomcsillapító.

  • libapimpó – Földfeletti részét Csersavtartalma miatt vérzéscsillapító, hasmenés, sjüregi, illetve toroktájéki gyulladások kezelésére használják, görcsös havi vérzés. Külsőleg nehezen gyógyuló sebekre tehetjük. Gyökere görcs, epilepszia,  asztma, tüdő-, májbetegségek, hasmenés, savtúltengés, felfúvódás… Hasmenés esetén érdemes zsályával keverni és együtt főzni. Külsőleg aranyér, lábszárfekély, ekcéma…

  • madárberkenye –az érett termés C-vitamint tartalmaz, cukorpótlószer, levele orosztea pótlására. Termése nyersen nem túlságosan ízletes. Hatóanyaga a paraszorbinsav ingerlik a gyomornyálkahártyát, hashajtó és vízhajtó, nagyobb mennyiségben hányást is okozhat. A népi gyógyászatban vesebetegségekre, reumára és hashajtóként használják. Préselt nedvét pedig rekedtség elleni gargarizálásra. A termésekben található paraszorbinsav a péppé főzés során elbomlik, a pép a gyümölcsök petin- és cseranyagtartalma miatt lesz hatásos hasmenés elleni szer.  1 teáskanálnyi mennyiség besűríti a bélsarat, székrekedésnél 1 evőkanálnyi beindítja a bélmozgást.

  • mezei iringó –ördögszekér, melyet labdaként görget a szél, ha leszakad a növény, innen kapta a nevét. Gyógyhatása vitatott, a népi gyógyászatban a gyökere hólyagbántalmakra, vesebántalmakra, kőképződés ellen, a kék iringó levelét pedig köhögéskor és hörghurutnál, az alsó húgyutak gyulladását csökkenti, epekő ellen, bronhitisz, szívnyugtató.

  • orvosi somkóró – Az ókor óta ismert. Gyógyszerként dolgozzák fel vénás megbetegedések, trombózisok utókezelésére, aranyeres és visszeres panaszokra. A névi gyógyászatban teáját visszerekre, aranyér és köhögés ellen itták, külsőleg borogatásként duzzadt lábra, izületre. . . . visszérgyulladás, hajszálér erősítő, májregeneráló. Akkor gyűjtjük, amikor üdén virágzik. A virágokhoz max 15 % levél kerülhet. A virágokat használták dohány illatosítására is.Gyulladáscsökkentő visszérgyulladás, aranyér esetén, vénás pangást csökkent, javítja a vénás nyirokkeringést, gátolja a vérrögképződést, hajszálér-erősítő, vizenyő csökkentő, májregeneráló. Külsőleg rándulások, zúzódások, aranyér, visszérgyulladás. Terhességben nem adható magas kumarintartalma miatt, mert vérzékenységet okoz és tartósan májtoxikus.

  • porcsinfű – a növény leveles hajtásait kell gyűjteni, mely 1,2 % vízben nem oldódó kovasavat, 0,24 % vízben oldódó kovasavat, 3,5 5 cseranyagot, C-vitamint, gyantát, viaszt, zsí®t, cukrot, nyálkát, illóolaj származékot tartalmaz. vese- és hólyagbántalmak,  légcsőhurut ellen

  • szagos müge – Drog a virágos szár. Fő hatóanyaga a kumarin. A kumarinoknak narkotikus hatása van, ezért enyhe nyugtató,  értágító ezáltal javul a vérkeringés a vesékben, simaizom görcsoldó, külsőleg gennyes bőrkiütéseknél gyulladáscsökkentő hatása érvényesül.  Vigyázni kell vele, mert nagyobb adagoknál fejfájást, szédülést, hányást, aluszékonyságot okoz. A halál a légzési közont bénulásával áll be. Önállóan inkább ne alkalmazzuk! A 18. századi füveskönyvek sebgyógyításra, furunkulusok, kelések és fekélyek kezelésére javasolják.  Közvetlenül a virágzás előtt gyűjtött hajtása olyan hatóanyagot tartalmaz, amelynél a szárítás során jellegzetes illatú kumarin hasad le. A népi gyógyászat belső nyugtalanság esetén feszültségoldóként, álmatlanság, szívpanaszok és aranyér kezelésére használja. Keringésre ható gyógyszerekkel együtt és terhesség esetén nem alkalmazható.

  • tejoltó galaj – a virágzó növény olyan fehérjét tartalmaz, amely az állati tejet beoltja, ezért régen a sajtgyártás folyamán éltek vele, a sajtok szép sárga színűre festődte általa. Illatos szalmáját régen padlóra szórták. Teája vese- és májbetegségekre, légzőszervi megbetegedésekre. Pajzsmirigy betegségekre és az alcheimer kór gyógyítására alkalmazható. Ragadós galaj testvére idegnyugtató, enyhe altató és vérnyomáscsökkentő.

  • vadmurok – sárgarépa és fehérrépa elődje, gyökere levesben megfőzhető; A szó szoros értelmében nem gyógynövény, de termesztett változatának, a sárgarépának igen magas az A-provitamin, a B- és a C-vitamin-tartalma. A füveskönyvek a vad alakját értékesebben tartották a termesztett változatnál. A néphit szerint régen az egész virág lila volt, mint a bűnbánat színe az adventi gyertyákon, de ahogy fogyott a leányokban a szemérem, úgy fehéredett ki, mintha a sötét szoknya alól már a csipkés alsószoknya lebbenne ki egyre inkább, és majd ha az utolsó lila virág is eltűnik a virág közepéről, akkor erkölcsileg és morálisan összedől a világ.

  • vörös here – Krónikus bőrbetegségekre, ekcéma, pikkelysömör, szamárköhögés és fekélyekre. A virágok aromás vegyületeket és szerves savakat tartalmaznak. Leveleinek fehér rajzolata a szem elváltozására hasonlít és emiatt régen a szürke hályog gyógyítására javasolták. Teája máj, epe, cukor probléma, fürdője ízületi és reumás panaszokra.